Történetek

Egy szokásos banánrothasztóan meleg reggel volt az a nap is. Kissé furcsa, hogy úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna, azonban mégsem, már eltelt talán 1 év is. Mindjárt az elején kezdeném. Reggel 6-7 óra körül keltem, nagy nehezen kikászálódtam ágyamból, majd elindultam a fürdőszoba felé...... (fél órával később): Épphogy csak elértem a reggeli buszt, rengeteg nyugdíjas volt rajta, és a szokásos bölény képű buszsofőr, felmutattam neki a bérletemet, felhorkantott, majd becsukta az ajtókat. Én pedig zsebembe raktam igazolványaimat, majd leültem egy magányosan foszló állapotban lévő székre, nagyot reccsent mikor ráültem, de végülis stabil volt. Csengetés előtt 10 percel már a Vásárcsarnoknál voltam, leszálltam. Ekkor a szemembe csapott a nap erős sugarai, elmormoltam egy szidalmat, hogy miért pont most van ilyen meleg, majd hunyorítva elindultam az iskola felé. Út közben a szokásos idős koldus néni szólított le, felemeltem a kezem, jelezve, hogy nem kapsz szart sem, majd szó nélkül tovább mentem. Az iskola előtt a szokásos kellemetlen cigaretta füst szaga árasztotta el az utcát. - Imii!! - mondta egy ismeretlen hang. Erősen koncentráltam ki a fene lehet az, majd észrevettem Norbertet és Tamást. Norbi kezében egy bazi nagy újság volt, Tamásnál meg egy doboz Soproni, ami már üres volt, de Tomi még nyomkodta kicsit, vagy nem tudom mit csinált. Odaléptem hozzájuk, majd kézfogással üdvözöltük egymást, Norbinak még egy hátbavágás is tartozott volna, de megkíméltem életét. - Ezt figyeld. - mondta Norbi, majd az orrom alá nyomta az újságot. Meg kellett erőltetnem a szemem, hogy ki tudjam olvasni a betűket, ilyen kora reggel még összefolynak a szemem előtt. Nagy nehezen ki tudtam venni, hogy a Harmatosfingillatú faluban van egy hal, amiből sör nyerhető ki. - Ez mi? - mutattam a képen látható halacskára. - Ez a sörhal. - mondta Tamás, majd kivette az újságot Norbi kezéből, s felolvasta a cikket, ami így szólt: - A Harmatosfingillat nevű falu halastavában található egy bizonyos baiulus piscis, azaz a sörhal. A kis termetű hal testéből, akár több liter ízletes, finom barna sör nyerhető ki. Bár a tudósok ezt nem hiszik el, mondván, hogy egy fél kilós halba nem férhet el 1-2 liter sör. Hogy minden kiderüljön megkérdeztük a helyi főhorgászt, bizonyos Harmatfingillatú Gézát, aki szerint igenis igaz, s ha sikerül neki egy horgászbotot csinálnia (mert eddig kézzel horgászott), beindítja a sörgyártást. Az interjú a cikk alján olvasható. - fejezte be Tomi, összehajtotta az újságot, majd vigyorgó fejjel ránk nézett: - Na, mikor indulunk? - kérdezte. - Olvasd fel az interjút. - javasolta Norbi. Tamás kicsit zsörtölődött, majd újra kihajtogatta az óriás méretű újságot, s az újjával követte az interjú kezdetét: - Tehát, így kezdődik: - Üdvözlöm tisztelt Harmatfingillatú Géza. - riporter. - Igazábúúl úgy hííjnak, hogy Harmatfingillatú Géza, aki nem is Géza. - Géza - Őőőő, értem, tehát mr. Harmatfingillatú, az megfelel ha így nevezem? - rip - Mög, de jobb vóóna, ha Harmatfingillatú Géza, aki nem is Gézának nevezne. - Géza - Maradjunk a Mr. Harmatfingillatúnál, szóval, ön azt állítja, hogy a Harmatfingillat halastavában sörhalak sokasága tanyázik, ez igaz? - rip - Háát, talátam egyet- kettőt, megpróbátam két közemmel kifonni, de nöm igazán sikörült. Aztá egy séép köddi délutááán mégis sikörült, megfottam, majd megnyomtam a szemét, így -kezével illusztrálja az esetet- , és ekkó folyt a sör. - Géza - Biztos, hogy nem ananászlé volt? - rip - Nemtom mi az az ánánász, dö biztos, hogy nem a volt. - Géza - Értem, hát köszönjük, hogy válaszolt a kérdéseinkre, sok sikert a sörgyár készítéséhez. - rip - Itt a vége. - mondta Tomi, majd újra összehajtogatta az újságot. - Menjünk be az első órára, mert Tajtival leszünk, utána elmehetünk, a többi nem érdekes. - bölcselkedett Norbi, de evvel csak annyit ért el, hogy egy taslást lekeverjek neki, épp lendítettem a tenyerem, mikor ügyesen elhajolt. Csodálkozva bámultam, majd Norbi ellentámadásba lendült, ökölbe szorította a kezét, majd erősen meglengette, szerencsémre Tomi megmentésemre igyekezett, visszafogta Norbit, majd mondta: - Igaza van Norbinak, 1. órára menjünk be, aztán itt hagyhatjuk az egész kócerájt. Beleegyezően legyintettem, majd elindultunk az iskola bejárata felé. Mikor a kapuhoz értünk, a mogorva portás csúnya grimaszt vágva kinyitotta a kis ablakocskáját, majd kérdezte: - Mi fa*z van, ilyenkor kell bejönni bas*zátok meg? - Anyááááááááááádat. - mondta Norbi, majd kitépte a kaput a helyéről, és a portás ablakához vágta, aki majd beszart ijjedtében. - Bocsássatok meg, nem akartam. - remegett a félelemtől. Norbi mérgesen nézett rá, s közben hangosan fújtatott, mint a csataló, hogy még félelmetesebb legyen. A portás az asztal alá ugrott, s imádkozott a hindu isteneihez, meg Ghandihoz. Szó nélkül tovább álltunk. Még Tajti papa előtt beértünk a terembe, szerencsére, különben biztos kiherélt volna minket. leültünk egymás mellé egy 4 személyes padba, az ablaknál Potter ült, mellette Tomi, aztán én és Norbi. Bejött Tajti, majd hangosan köszönt, így: - Üdvözlök minden kartársat. - ekkor egy jó hangosat böfögtem. - Ez melyik májsztró volt? - kérdezte Tajti, majd egyet rácsapott a tanári asztalra, ami nagyot reccsent, majd hárommá tört, vagy négybe, nem tudom. Potter felállt, majd rámmutatott: - Az volt ott, az a kis geci, nem én voltam tanárúr, bár tudom, hogy rám gyanakodott, mert mindig a Potter, mindig én, nem a Robi, nem a Tomi, hanem a Potter, a kur*a életbe elegem van ebből, érti, mindenki engem bas*ogat... - hisztizett Potter. - Fogja már be azt a marha nagy pofáját Potter, és üljön a seggére, mielőtt nekem kell leültetnem, remélem tudja milyen fájdalmas az, ugye májsztró? - mondta Tajti. Gergő sértődötten helyére ült, de azért motyogott még magában. - Na végre. - mondta Tajti, majd felém fordult. - Kedves Imre, mi a faszért böfög bele az én, ismétlem, az ÉÉÉN órámba? - kérdezte, majd ökölbe szorította kezét. - Háát, én Kínából származom, és evés után evvel jelzem, hogy finom volt, ha ez önnek nem tetszik, akkor azzal megsért engem, és be fogom jelenteni az Ombucccman bácsinál. - mondtam, majd kihúztam magam és sértődött fejet vágtam. - Jólvan, most az egyszer nem töröm ketté az agyveleit májsztró. - mondta Tajti. Erre Norbert hangosan felröhögött. - Min nevet májsztró? - kérdezte Tajti Norberttől. - Szőrös a bácsi álla. - mondta Norbert Tajti állára mutatva, majd mégjobban el kezdett nevetni. - Maga szórakozik velem kartárs? - kérdezte, majd tett 1 lépést Norbi felé ökölbe szorított kézzel. - Nem, dehogy, nem vicceltem, tényleg szőrös. - válaszolt Norbi, majd még hangosabban, és még irritálóbban kezdett el nevetni, valahogy így: HIHIHIHIHIHHIHIHIHIHIHIHI! - Májsztró, maga ki akar hozni engem a sodromból? - kérdezte és már nagyon közel volt az ökle Norbi fejéhez. Tamás Norbi megmentésére igyekezett, odafordult Potterhez, majd mondta neki: - Potter te geci! Potter ekkor felháborodva rinyálni kezdett: - Megint én vagyok a geci, nem az Imre, vagy a Robi? a Kur*a életbe elegem van, hogy mindenki mindig engem bas*ogat, hagyjatok már végre békén, bas*ogassátok a Kaprót, vagy a Robit, vagy a Mátééééééét! - Mi a faszért üvöltözik Potter? - fordult oda Tajti. - Mindig mindenki engem bas*ogat, maga is, nem ám a Robit, vagy a Mátéét, vagy a Kaprót, mindig engem, elegem vaaaaan! - már-már sikonyált Potter. - Fogja vissza magát májsztró, mert ha nem, akkor nekem kell visszafognom, annak nem lesz jó vége... - Megint én fogjam vissza magam ugye? Nem a Tomi, vagy a Robi, hanem én, nem hiszem el, megint én, mindig csak én, Potter így, Potter úgy, Potter amúgy.... - óriási durranás, először azt hittem atombomba esett Pécs közepébe, még a föld is remegni kezdett, oda fordultam Potterhez és láttam, hogy Tajti ökle az agyában hentereg. - ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚristeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeen!!!!! - üvöltötte torka szakadtából Béla, aki ezek után nem élhetett sokáig, mert mire odafordultam, az ő agyában is ott pihentette magát Tajti ökle. Ekkor elszabadult a Káosz és zűrzavar (remélem érted a célzást Tomi). Norbi kirúgta az ablakot, majd felénk szólt: - Gyertek már, meg fog minket ölni. - majd megfogta a kezünket és rángatni kezdett az ablak felé. - Héj, magával még nem végeztem. - Mutatott Tajti Norbira. - FUTÁÁÁÁÁÁÁÁS! - üvöltötte Tamás, majd elbújtunk a fal mögé. Tajti el kezdett rohanni, leugrott az erkélyről, mert azt hitte, hogy tényleg elfutottunk, úgy futott mint gyalogkakukk, legalább 70 km/h-val. Néhány pillanat múlva már eltűnt a szemünk elől. - Jólvan, leráztuk. - mondta Tomi, majd ránézett az órájára. - Induljunk, mindjárt megy a busz Harmatfingillatba. Elindultunk, sikeresen odaértünk a buszmegállóba, ahol már ott állt a busz, de csukott ajtókkal. A buszsofőr elégedett képpel nyugtázta, hogy nem tudunk felmenni a buszra. - Ez baj, most mit csinálj... - nem tudta befejezni Norbi, mert a közeli bokorból előugrott egy alacsony kopasz férfi, majd énekelte: - Az a baj, hogy sok a horgász, kevés a hal. - közben kezében a magyar zászlaját megpörgette kétszer, majd visszaugrált a bokorba és eltűnt. - Ez ki a faszom volt? - kérdeztük egyszerre csodálkozva. - Mindegy, hogy jutunk fel a buszra? - kérdezte Tomi. Ahogy kiejtette az utolsó szót, megjelent Potter, Kapró, Zsolti és Robi, aki nagyon izmos. - HAbalbalbalbalbalbablablablalbalbalbalbalbla? - kérdezte Kapró, bár senki sem értette, olyan gyorsan beszélt, számításaink szerint elmondott kb 10-20 mondatot. - Mivan? - kérdezte Norbi. - Érthetően beszélj te fogyaték. - mondta, majd kétszer pofáncsapta Kaprót, aki majdnem sírva fakadt. - Hova mentek? - kérdezte Robi, majd elővette 200 ezer forintos mobilját, majd elkezdett játszani vele. - Harmatfingillatba, állítólag a halakból sör nyerhető ki. - mondtam. - Héj, miért mondtad el? - kérdezte Norbi, majd engem is pofán csapott. Viszonzásként egy óriási rúgást kapott volna a térdére, de ügyesen elugrott. - Még a segítségünkre lehetnek. - mondta Tomi. - figyeljétek. Felkapta Kaprót, majd valamit súgott a fülébe, aki erre vérengző fenevaddá változott, olyan igazi Gollam féléve. Tomi erre a busz ablakára dobta Kaprót, aki nyáladzott és kapirgálta az üveget. Ekkor a sofőr összeszarta magát. - Jólvan, jólvan, kinyitom az ajtót csak szedjétek le innen, könyörgöm, a kur*a életbe de csúnya feje van, kérlek, szedjétek le. Tomi leszedte Kaprót, majd észhez térítette egy bődületes nagy taslással, azt hittem leszakad a feje, mert még a föld és megmozdult a lábunk alatt, de nem szakadt le, csak beszart kicsit a Kapró. A sofőr kinyitotta az ajtót, mi meg szépen felszálltunk, leültünk, majd vártuk, hogy elinduljon a busz. A sofőr megitta a kávéját, majd elindult. Fél óra múlva megállt a busz. -Miért állt meg ha szabadna kérdeznem? – kérdezte Tamás, és kezébe vette Kaprót, hogyha kell hozzávágja a buszsofőrhőz. - Hát azért, mert itt egy óriási szakadék, az út közepén, nem tudunk továbbmenni. – Lehetett hallani, hogy majd beszarik mikor ránéz Kapróra, súlyos trauma lehet neki, hogy egy ilyen csúnya embert lát. Kinéztünk mindannyian az ablakon, és tényleg ott volt egy óriási szakadék, az út közepén. Ekkor hallottuk, hogy valami jön mögöttünk, hátranéztünk, majd láttuk, hogy Tajti fut felénk sebesen. - Te jó ég, ez honnan tudja, hogy idejöttünk? – kérdezte Norbi. - Nincs nálam az újság. – mondta Tamás, akit majdnem pofán vágtam emiatt. - Hagyjuk itt a buszt és fussunk abba az elhagyatott házba. – javasolta Robi, majd mutatott az elhagyatott ház irányába. Gyorsan leszálltunk a buszról, majd a ház irányába kezdtünk el szaladni, de meghallottuk a sofőr kétségbeesett kiáltását. – HÉÉÉ, ne hagyjatok itt, beakadt ez a kibaszott biztonsági öv. - Vissza kéne mennünk. – mondta Tamás, ekkor úgy éreztem, hogy tényleg lebaszok neki egy pofont, de időben visszafogtam magam. - A mocsok nem akart fel venni minket, szóval ott hagjyuk, hadd döglődjön. – mondtam. - Így van, ne mindig a Potternek kelljen sofőröket mentenie, mindig a Potter, mindig én, nem a Robi, vagy a Máté, hanem én, egyszerűen elege… - siránkozott Potter, de Norbert közbeavatkozott egy óriási maflással. - Ne sírj, menjünk már be a házba, még utol fog érni minket. Elindultunk hát a ház felé, öreg vaskapu és kerítés vette körül, ami nyitva volt. Mindannyian reszkettünk a félelemtől, de inkább az elhagyatott félelmet keltő ház, mint Tajti visszataszító csúnya pofája. A kertben valaha szép virágok lehettek, mostanra csak néhány kiszáradt fa és borostyán volt, ami benőtte az egész házat. Norbert kemény gyereknek érezte magát és előre ment, az ajtó előtt meglendítette lábát, majd egy jól irányzott rúgással betörte az ajtót…. Eközben: -Ez a rohadék öv beakadt, engedj már el te szerencsétlen. – mondta a buszsofőr, majd erősen rángatni kezdte az övet. – Hát nem hiszem el, nem jön ki, és pont ilyenkor hagyom otthon a késem. - Üdvözlöm májsztró. – hallatszott egy hang a buszban. - Ki volt az? – kérdezte a sofőr. – Acélkuplung van nálam, és erőset csapok vele, ha meg akar lopni, szét csapom az agyáááát. – üvöltötte kétségbeesve a sofőr. - Nyugalom, nyugalom. - ugrott a sofőr ablaka mellé Tajti. – Csak én vagyok az, Tajti. - Fúj de csúnya vagy baszdmeg. – mondta halkan a sofőr. - Mit mondott májsztró? - Semmit, csak nagyon örülök, hogy végre megtalált valaki, segítene kérem, beakadt a biztonsági öv. - Áhhh, anyám add el a házat, ezek a májsztrók hogy lehetnek ekkora barmok? - Mi van te szakállas köcsög szakállas majom, szétbaszom a fejed, te szakállas köcsög, majom szakállas. – váltott keményebb hangnemre a sofőr - Hmm, ezt nagyon nem kellett volna. – mondta Tajti, majd kitépte az ajtót a helyéről és eldobta, kb 200-300 méterre a busztól. Erre a sofőr összeszarta magát és remegő hangon mondta: - Kérem, ne bántson, én nem akartam semmi rosszat, látom magán, hogy jó ember. - Ez már nem menti meg, csak az, ha elmondja, hova menekültek a diák májsztrók. - A kicsodák? - A diák májsztrók maga balfácán, anyám add el a házat, melyik szót nem értette? A diák, uram bocsá a májsztró szót? – kérdezte Tajti, aki kezdte elveszíteni a fejét. - Háát, ami azt illeti a májsztró szót nem értettem, tudja, mindig is utáltam az olaszokat, a szakállas faszagyú embereket meg még jobban. – üvöltötte a sofőr, majd az acélkuplunggal rásuhintott Tajtira. Tajti persze ügyesen kitért, majd kitépte az acélkuplungot a sofőr kezéből, és összegyűrte, mint más a papírszalvétát. -Most már igazán elfogyott a türelmem májsztró, mondja meg merre mentek a diák májsztrók, vagy kibelezem. – mondta tök nyugodt hangon Tajti. - Arra, arra mentek – mutatott az öreg ház felé - csak könyörgöm ne bántson. - Sajnos eljátszotta a türelmemet, ég önnel. – mondta Tajti, majd egy jól irányzott csapással leverte a sofőr fejét a helyéről. – Sosem értik meg ezek a májsztrók. – mondta, majd elindult a ház felé…

Egy sör mind felett

Egyszer volt hol nem volt, itt a vége fuss el véle... akarom mondani volt egyszer egy Tajti, nagy bajsza és szakálla volt, és vörös csillag a szíve fölött, vagyis, akarom mondani sok csillag volt az égen akkoriban, mikor megszületett, az körül belül időszámításunk előtt 4000-ben. Azt hitte, hogy ő a legokosabb ember a világon, és, hogy a kommunizmus még ma is él, pedig már megbukott. Hogy bebizonyítsa ő a legokosabb ember, feltalálta A sört, aranybarna habos ital, 5%-os alkoholtartalommal, ebből 9 dobozzal adott az ember királyoknak, akik nagyon móhók voltak, így megitták mindet, és így nazgulok lettek belőlük. (akkoriban még így hívták az alkoholista barbárokat), 7-et adott a törp királyoknak, akik a föld alatt tárolták, és őrízték, nehogy ellophassák a nazgulok, 2-t adott a tündekirályoknak, 1-et pedig a tündekirálynénak. De Tajtinak nem volt elég, hogy "átlagos" sört csináljon, így létrehozta a "fekete sört", ami minden sör felett uralkodott. A mohó emberek és tündék nem nézhették tétlenül, hogy Tajtinál legyen a fekete sör, így egy hadsereget alkotva lerohanták Tajti mágustornyát, Tajtinak csak egy embere volt, azt is ő hozta létre, Zerostein-nek nevezte, mert csak, és kész. Zerostein egy bugyuta, kommunista ember szerű izé, aki minden áron meg akarta védeni Tajtit, Tajtival ketten védték a sört, de ez nem volt elég, több milliós sereggel érkeztek az emberek és tündék, hiába volt erős és kommunista Tajti, nem bírta megvédeni a sörét, így a mohó emberek elvették tőle, és hazavitték Emberországba. De megfeledkeztek Tajti ravaszságáról, mert Tajti létrehozott egy sörnyitót, csak ezzel a sörnyítóval lehetett kinyitni a fekete sört, ami Tajtinál maradt. Tajti bevonult a sziklás hegységekbe, hogy magányosan élje le az életét, persze Zerostein is mindenhova követte. Az emberek belefáradtak a sör kibontásának próbálkozásába, így bedobták a sört egy tóba. Néhány évvel később 2 kis hobbit jelent meg a tónál, hogy horgásszanak, és hogy kifogjanak egy ki*aszott nagy halat. Az egyik neve Szméjagol volt, de Nyomorfalván (Hobbitfalva) Kaprónak nevezték, nos, Kapro beledobta a horgászbotot a vízbe, azt hitte így kell horgászni, aztán rájött, hogy nem kell bedobni az egész botot, így beugrott a vízbe, hogy kimentse azt. Sajnos a bot elveszett, de megtalálta azt a fénylő cuccot a vízben, amit az emberek bedobtak, nem tudta mi lehet az, de fénylett, és hívogatta, így: - Gyere te nyomorék, szerezz meg magadnak. Így Kapro nem tudott ellenállni, és megkaparintotta a fekete sört, mikor kiúszott a partra, testvére Déjagol, akit Nyomorfalván Potternek hívnak, megcsapta, de ku*vára, mert bedobta a botot, s közben durva szavakkal illette, így: - Te (cenzura)!! Te féreg (cenzura)!! Kitémen az AGYADAT! - mondta Potter, majd nekiugrott Kapronak, aki nem hagyta magát, és egy gyors mozdulattal letépte Potter fejét a nyakáról, majd bedobta a tóba. Kapro nem bánkódott nyomortestvére halála miatt, hisz megszerezte a fekete sört. Viszont nem mert hazamenni, hisz megölte testvérét, inkább egy barlangba menekült, s ott simogatta, és csókolgatta a fekete sört, amit persze ő sem tudott kibontani. Évtizedeken, sőt talán évszázadokon át nyalogatta és simogatta a sört, mígnem Big Shit Michael, aki szereti a geodéziát, arra sétált, s meghalotta Kapro szavait, amik ezek voltak: - Drágaszágom, drágaszááág. Erre BSM (ezentúl így fogom hívni, mert sok idő lenne leírni a nevét) bement a barlangba, s jó erősen megcsapta Kaprot, aki agyrázkódást kapott, s a földre rogyott, BSM megsajnálta a kis fogyatékost, így megkímélte az életét, de búcsúzóul még egyet belerúgott, majd hozzá tette: - A k*rva anyád te kis szaros! Hazatért, s ő is elkezdte simogatni a sört, s később meg is nyalogatta. Majd 150. születése napján eljött a faluba Norbert, a híres varázsló, akit csak Gudragfag, akarom mondani garadfadg, na, szóval, grasdf, nem, megvan, Gandalfnak neveztek. Észrevette, hogy BSM simogat valamit, odament hozzá, jól megcsapta, majd elvette a sört, így BSM sírvafakadt, majd mégegyszer megcsapta Gandalf, így abbahagyta a sírást. Meghallotta Bisda(Frodó), hogy nagybátyja, BSM sír, így berontott a házba és szét akarta verni Gandalf pofáját, de Gandalf neki is lekevert egy kib*szott nagy pofont, Bisda a földön elterült, bemászott a sarokba és lekuprodva sirdogált. Norbi megsajnálta, s elmondta neki, hogy ezt a sört csak egy sörnyitóval lehet kinyitni, ami pedig a Mordor-i hegységekben van, el kell hát mennie Völgyzugolyba, ahol nagy sörivók vannak, és azok segítenek neki kinyitni a sört, persze Gandalf is veletart. Ekkor elindultak 2-en Völgyzugolyba, ahol találkoztak Gyula bá-val, aki nagyon jó vadász volt, vagy Vadász, nem tudom. Völgyzugolyban mindenki csak Elrond-ként emlegette, mert olyan el-ronda volt, hogy csak na. Elrond összehívta a sörivók társaságát, ahol részt vett Tamás, az elfeledett emberek királya, a vándor. Sokan úgy nevezték, hogy Ajaszojn fija Ajagojn. Részt vett még Róbert, az izmos ember, akit akkoriban úgy hívtak, hogy Boromir, részt vett még Norbert, azaz Gandalf. Részt vett a találkán egy szőke, hosszú hajú tünde férfi, aki kissé bu*is kinézetével hívta magára a figyelmet, pedig nem volt bu*i, a lányokat szerette, és sok tünde lányt meg is b*szott rendesen. Egy tegez és egy nyíl volt a hátán, na meg sok sör a gyomrában, őt úgy hívták, hogy Norman, azaz Legolasz, azért is hívták így, mert sokat legozott, mindenki szeret legozni kisgyermek korában, de ő még 70 éves korában is legozott, most, így 4-500 évesen is szeret legozni.És részt vett még egy kicsi, alacsony, de igen széles törpe, akit úgy hívtak, hogy Gimli, mostanában Imre néven emlegetik, hogy miért, azt senki sem tudja. Elrond elmondta mindenkinek, hogy a fekete sör itt van Bisdánál, segíteni kell neki Mordor-ba vinni, ahol ki lehet bontani. Robi erről hallani sem akart, ő a sört az emberek városába, Minas Tirith-be akarta vinni, hogy apja, az ottani helytartó ihasson belőle, de nem tudta felfogni, hogy nem lehet kibontani. Gimli sem bírta felfogni, mert felállt, megfogta fejszéjét és hatalmas csatakiáltás közepette ráb*szott egy nagyot a sörre, aminek semmi baja nem lett, de Gimli fejszéje kettétört. Norbert fejét fogva fujtatott, majd ráüvöltött Gimli-re: - Nem érted, hogy nem lehet kinyitni a fekete sör nyitója nélkül?! Gimli ekkor visszaült a helyére és sirdogálni kezdett, Aragorn megához ölelte és vígasztalgatta, ilyen kedves szavakkal: - Jólvan, ne sírj, mocskos varázsló, ne foglalkozz vele. Erre Gimli felvidult és nem sírt tovább. Boromir még ekkor sem tudta felfogni, hogy mi folyik itt, így felkapta a sört és elindult vele, mígnem Norman egy hatalmasat rá nem b*szott a hátára, Robi ettől összeesett, elejtette a sört, és Bisda kezébe esett. Ezért úgy döntött a csapat, hogy Bisdát választotta a sör. Így neki kell a sört Mordorba vinni, hogy kinyissa. A kis csapat megpakolta élelemmel a táskáikat, majd elindultak, hogy kinyissák a sört Mordorban, Elrond sajnos(?) nem jöhetett velük, mert sok tünde lányt kellett még megkúrn... akarom mondani tanítania, hogy okosok lehessenek. Így Bisda, Gandalf, Aragorn, Boromir, Legolas és Gimli elindultak Mordor felé. A havas hegységeken át jöttek, ahol sziklák potyogtak az égből, de Norbert varázsbotja mindet elriasztotta. Aztán a kis csapat Mória felé vette az irányt, azaz Gimli testvérének bányája felé, a bejárat előtt egy nagy polip várta őket, aki meg akarta enni Bisdát, de nem hagyta a kis csapat, Aragorn beletaposott a polip pofájába, aki ettől megremegett és visszabújt a víz alá. A kis csapat bement a bányába szétrúgta egy pár ork seggét, majd a kijárat közelében megjelent egy kib*szott nagy gőzölgő démonszerű izé, ő volt Tell Vilmos felesége, azaz Wilhelmné. Meg akarta enni a kis csapat tagjait, de ezt Norbi nem hagyhatta, megfogta botját, majd hangosan ezt kiabálta: -Takarodj vissza a homályba, itt úgyse jössz ááááááááááááááááááááááááááát! - majd, hogy még félelmetesebb legyen, a botjával a földre csapott egy nagyot, ettől a tüzes szörny megíjedt, majd elfutott. A kis csapat így tovább ment, kimentek a bányából, meglátogatták az emberek egyik királyát, sokat ittak vele, majd otthagyták, hadd rohadjon el. Meglátogatták még Szarumánt, aki meg akarta szerezni a sört, de Norbi megcsapta, így az beszart. - HEHE, beszart. - mondta röhögve Aragorn. Ezután az lett Szarumán neve, hogy Szarik-mán, mert mindig mikor meglátta Norbit, beszart. Ezután elérkeztek Mordorba, ahol már várta őket Tajti. - Anyám add el a házat, ezek a kartársak sosem értik meg, hogy nem győzhetnek le. - mondta Tajti, majd lebaszott egyet Bisdának, aki rögtön bele is halt. - Na mi van májsztrók? nem volt elég? - mondta gúnyosan, majd Aragorn, Gimli és Boromir nekirontott, dulakodtak, majd Tajti kiugrott a markukból és Legolas fejére koppintott kicsi, ám de nagyon szőrős kezével, aki ettől rögtön meghalt. Boromir, az izommen, már nagyon ideges volt, így összeszedte erejét és megcsapta Tajtit, de ez mit sem ért ellene, sőt Tajti csak erősebb lett, Norbi felkapta a sört Bisda hullája mellől. - Mit tegyek? - kérdezte. - Van egy jó ötletem. - mondta Aragorn, majd megsúgta Gandalfnak és Gimlinek, eközben Tajti és Boromir csatázik, de ebben a pillanatban Tajti egy hatalmas pofonnal lepte meg Boromirt, akinek leesett a feje. Aragorn, Gandalf és Gimli már látta a sörnyitót. - Ott van! - kiáltották egyszerre. Tajti észrevette, hogy ki akarják nyitni a fekete sört, így a sörnyitó és közéjük állt. Ekkor Aragorn, Gandalf és Gimli elkezdtek futni a sörnyitó felé, majd mindhárman egyszerre térdre estek, s közben ezt kiáltották: - PÁÁÁVÖÖÖÖR SLÁÁÁÁÁJD! - Tajti nem tudta mi a f@sz van, így a 3 sörívó átcsúszott a lába között. S Norbi gyors kinyitotta a sört. Ekkor Tajti sírva fakadt, és elmenekült jó messzire, ahol később megalapította Oroszországot, és a kommunizmust... de ez nem ide tartozik. A 3 sörivó nagyon jó barátok lettek, s testvériesen elosztva megitták a sört, közben Bisda, Legolas és Boromir hullája fölött röhögcséltek. Ezután Norbertet Fehér mágussá avatták, Aragornt az emberek királyáva koronázták, Gimli pedig a föld alatt sok sörgyárat alapított, ahova sokszor meghívta 2 jó barátját és jó sokat ittak, szinte minden nap hulla részegre itták magukat, majd összehányták egymást, s közben jókat nevettek.